Kiterjedt hínárréteg lepi el a Karib-térség és a Mexikói-öböl partjait

A záptojásszag elriasztja a turistákat

Krónika
  • 2026.08.03. - 17:29
Cikk borítókép
Kiterjedt hínárréteg lepi el a Karib-térség és a Mexikói-öböl partjait, a záptojásszag elriasztja a turistákatAFP/Fred Tanneau

Kiterjedt hínárréteg lepi el a Karib-térség és a Mexikói-öböl partjait, amely amellett, hogy kellemetlen szagával elriasztja a turistákat, kiirtja a helyi tengeri élővilágot az érintett szakaszokon.

A Dél-floridai Egyetem (USF) kutatóinak legújabb, pénteken közzétett jelentése szerint mintegy 27 millió tonna golffű borította a térség partjait júliusban. Az önfenntartó barna algafaj több kilométeres partszakaszokat csúfít el, és a partra kisodródott massza a bomlás során büdös szagot áraszt.

Míg korábban az áramlatok sodrása miatt alakult ki összefüggő algamassza a térségben, a tudósok idén már azt figyelték meg, hogy a golffű magától kezdett nőni óriási mennyiségben a Karib-térségben és a Mexikói-öbölben. Ennek háttere, hogy tavaly rekordmennyiségű, mintegy 40 millió tonna hínárt észleltek, ami olyan óriási mennyiség, hogy soha nem tűnt el teljesen, és elég volt ahhoz, hogy helyben tovább kezdjen szaporodni - mondta el Brian Barnes, a USF tengerbiológusa.

A mexikói hatóságok jelezték, hogy több mint 100 millió dollárt terveznek fordítani arra, hogy megszabaduljanak a környezeti és gazdasági kockázatot jelentő algától. A legsúlyosabb időszakokban mintegy 9 ezer tonna hínár éri el az ország partjait, miközben a jelenlegi erőforrásokkal naponta mindössze 1200 tonna algát tudnak összegyűjteni és eltávolítani. A bomló algafű feketére színezi az eredetileg ragyogó türkiz tengert, ami elűzi a turistákat.

Puerto Rico népszerű strandjait is hínár lepi el, ráadásul a helyi hatóságok szerint soha korábban nem tapasztaltak algamasszát ilyen sok helyen, ilyen magas koncentrációban.

A golffű-szigetek a nyílt vizeken fontos párzási helyet biztosítanak több állatfajnak is, köztük teknősöknek, halaknak és madaraknak, afféle „oázisként” működnek az óceán közepén. Viszont ha túl közel jutnak a parthoz, csökkentik a víz oxigénszintjét, elfojtják a mangrovék gyökereit, és elzárják a korallokat és a tengeri füveket a napfénytől. Amikor már kisodródnak a partokra, akkor az éppen kikelt kisteknősök előtt akadályt képeznek, és azok nem tudnak bejutni az óceánba. Ráadásul a hínár eltávolításához használt munkagépek is veszélyeztetik a teknősök fészkeit - mondta el Brian Barnes.

A partokon bomló algamassza mérgező gázokat, szúrós szagú ammóniát és jellegzetes záptojásszagot árasztó kén-hidrogént bocsát ki magából, ami hányingert, fejfájást és légzési nehézségeket is előidézhet.

Reklám